2016.08.14 12:06
Andrei

Három történet a balekságomról és az emberekről


Rendszeresen baleknak néznek mostanában. Például amikor valaki rám tukmálná a saját problémáját, felelősségét. Más szakmai munkát vagy tanácsot várna el ingyen és bérmentve. A harmadikat meg úgy kell üldözni azért, hogy rendezze a sarát.


Félreértés ne essék. Nem panaszkodok, csak röhögök az egészen. Olyan szinten röhejes kezd lenni az emberek fejében kialakult "kapcsolati tőke" fogalma, hogy ezen már csak nevetni lehet. Tulajdonképpen a pofátlanságról szól mindhárom történet.

 

Balekológia I. - Fogjuk meg és vigyétek

 

Nem olyan régen valaki kooperációt ajánlott. Pontosabban azt várta el, hogy toljam a szekerét egy projektben. Szimpatikus vállalkozó és ötletember. Gondoltam segítek neki. Aztán belekezdtünk a közös munkába. Azaz dolgozott a projekten öt percet, aztán onnantól egy gyufaszálat sem tett arrébb. Kiemelte, hogy "elvárja", hogy legyek a nagykövete a projektben és promotáljam mindenhol. Dolgozzak rajta! Találjak ki az ő projektjének nevet, csináljak hozzá weboldalt és úgy tekintsek rá, mint a saját gyermekemre. Az elején persze szó sem volt erről. Csak egy kis segítséget kért.

 

Arról nem volt szó, hogy számára a "kis segítség" két hónapos intenzív munkavégzést, több napos prezentációs folyamatot és komoly technikai megvalósítást jelent úgy, hogy ő mindenközben a zabot hegyezi és semmit sem tesz le az asztalra. Nem értem mi abban a jó, hogy a saját projektjének teljes megvalósítását és annak felelősségét átháritja rám. 

 

Az idő telik és szakmai támogatást nem igen ad a saját projektjéhez, így vélhetően hétfőn lemondom a közös munkát. Nem az én ügyem, vagyis nem csak az én ügyem a projekt. Nincs szükségem erre. Inkább foglalkozok saját dolgokkal.

 

Három történet a balekságomról és a kapcsolati tőkéről

 

Balekológia II. - Adj helyet magad mellett

 

Pár napja megkeresett egy ismerős, akivel nem sokat kontaktáltam eddig. Nem igazán jelentős figura, ezért okosan egy olyan ismerőssel hivatott fel, akivel azért szoktunk néha kommunikálni. A megkeresés célja az volt, hogy csinálna egy alkalmi weboldalt és ehhez kellene tárhely. Adhatnék helyet valamelyik szerveremen, és azért a tárhely tudjon mindent. Persze fizetni nem akar érte, hiszen csak pár hónapra kell. Aztán kiderült, hogy szeretne egy Wordpress oldalt WooCommerce webshop-al. Természetesen majd azt én rakjam össze neki. Mindezt természetesen ingyen.

 

Nem szoktam mások zsebében turkálni, de eleve gusztustalannak tartom, hogy a tehetős polgári család gyereke mindenféle előzetes alap nélkül megtalál egy olyan ingyen szívességgel, amiből neki pénze lesz. Arra pedig fogadást merek kötni, hogy a viszonzás nála tabu. Amikor végül is futottam egy pár kört kiderült, hogy nincs olyan tárhelyem, amire be tudom engedni. Nem arra vagyok berendezkedve, hogy tárhelyet szolgáltassak külső emberkéknek. Nem úgy vannak felépítve a vasak. Ahol meg igen, ott nem fogom veszélyeztetni párszáz weboldal sorsát egy olyan webshop-al, amelyet rossz beállításokkal simán feltörnek. Emellett úgy zabálja az erőforrásokat, mintha nem lenne holnap.

 

Végül közöltem, hogy nincs sem időm, sem tárhelyem. Ő meg azt, hogy akkor elmondja a közös ismerősnek, hogy nem akarok segíteni. Egy hajszál választott el attól, hogy elküldjem a ...

 

Három történet a balekságomról és a kapcsolati tőkéről

 

Balekológia III. - Holnap megyek

 

Ismered a történetet az ördögről, amikor a szegény legény kap egy nap haladékot az ördögtől. Fel is karcolják az ajtófélfára, hogy "holnap visszajövök". Az ördög pedig minden nap szembesül azzal, hogy másnap kell elvinnie a srácot. Na így vagyok néhány emberrrel, aki rendszeresen elfelejti rendezni a tartozását. Mindig "holnap megyek" a válasz. Amikor nagynehezen megérkezik, akkor meg "most nincs nálam annyi", "de a jövő héten". Persze a következő alkalommal ugyanez a helyzet. Mindig más a hibás, mindig másra kell mutogatni. Hallottam már ezer mesét a gonosz államról, a konkurenciáról, a marcona zsoldosokról és a szar piacról. Amikor meg a pénz kellett kölcsön vagy éppen szolgáltatást rendeltek meg, akkor azonnal és követelőzve tették. Az egyik tag folyamatosan munkát ad és a vállakozásában elég sok múlik azon, hogy hogyan végzem a munkámat. Ha ne adj ég szar napom van és megelégelem a dolgot, akkor elég hamar tizedannyit keres majd mind most. És akkor én csak azt a szolgáltatást bontom vissza amiért nem fizet. Egyik pillanatban henceg azzal, hogy milyen drága cuccokat vesz, a következőben meg siránkozik, hogy milyen szarul megy a biznisz. Persze egyre többet akar markolni, és a mohóság ebben a gazdasági helyzetben nem kifizetődő.

 

Pár hónapja egy 20 vendéglátohelyet birtokló ismerősöm is járt nála a szolgáltatásait igénybe venni. Nem vágja földhöz néhány százezer forint kifizetése. Viszont azt baromira nem szereti, ha hülyének nézik. Igénybe vette a szolgáltatásokat és kapott egy csillagászati árat az elvárt piacival szemben. Végül rám való tekintettel kérte a vendéglátós ismerős a szolgáltatást de elvárta, hogy elmagyarázzák mit is csináltak ennyi pénzért. Végül egy hétig hitegették és dezinformálták. Erre ő visszamondta a szolgáltatást és elment a konkurenciához. Ott negyed áron tökéletesen megoldották a problémáját. Nekem csak ezekután mesélte a sztorit. Én meg hallgattam a kamukat a mohó ügyféltől, hogy mennyire idióta a vendéglátós ismerősöm. Különben is ő a legjobb szolgáltatást nyújtja, mindenkivel korrekt és az emberek köcsögök. Végül is igaza van. Nem?

 

Kb így állhat hozzám is. Azt hiszem a hónap végén kirakom a szűrét. Fél éve siránkozik és talál mindenféle indokot arra, hogy hülyének nézzen. Ráadásul a nevemet is lejáratta olyan bizalmi kapcsolatnál, ahol sokat kellett dolgoznom azért, hogy egyáltalán embernek nézzenek.




A honlap sütiket használ a böngészés támogatására és egyes funkciók elérésére. A honlap további használatával hozzájárul a sütik használatához. A sütik kezeléséről további információt az Adatvédelem menüpont alatt találsz.